Istentisztelő Istentisztelet
Ha van bármi, ami elferdített manapság a gyülekezetekben, akkor az az Istentisztelet témája. Világszerte tapasztaljuk, hogy a gyülekezetek úgy tartanak Istentiszteletet, ahogyan azt jónak látják. Nem számít (mondják ők) hogyan öltözködsz, hogyan viselkedsz, vagy hogyan éled az életed, a legfontosabb, hogy jól érezd magad! Ezzel ellentétben a Biblia alapján a leghelyesebb az lenne, ha életünkkel és Istentiszteletünkkel Istent szolgálnánk úgy, ahogyan azt Ő akarja, és nem rontanánk meg a gyülekezetek szentségét a világi befolyás hatására.
Azt kell követnünk, ami Isten Szava szerint helyes. A Biblia emlékeztet bennünket 2 Peter 2:15-nél arra, hogy voltak emberek, akik az Ó Szövetségben elhajlottak az egyenes útról. A Biblia azt a következtetést vonja le, hogy Péter napjaihoz hasonlóan, Bálám a vallást arra használta, hogy a saját bűnét véghezvigye, ami egy olyan bűn, amit Isten gyűlöl. Ha csak azért jársz gyülekezetbe, hogy ott csak jól érezd magad, vagy hogy barátok és család szemében jó képet alakíts magadról, akkor az igazság az, hogy rossz az indokod a gyülekezetbe járáshoz. Amit teszel az egyáltalán nem helyes, valódi Istentisztelet Isten szemében! Jeremiás kiönti szívét Isten előtt azok miatt, akik önfejűen gyakorolták az „úgynevezett” Istentiszteletet (Jeremiás 23:9-29). A reakcióján keresztül láthatjuk, hogy milyen kellene legyen a helyes, valódi Istentisztelet:
A helyes Istentiszteletet Isten szentségének elismerése kell motiválja.
Sokan manapság le akarják “kicsinyíteni” Isten szentségét. Azt mondják, hogy nekünk, hívő embereknek nem kell másnak lenni, mint a világ. Nem kell, hogy kifejezett különbség legyen abban, ahogy éljük az életünket, ahogy beszélünk, ahogy neveljük a gyermekeinket, és a helyek, ahova járunk. Ezzel ellentétben az az Úr, akit szolgálunk, teljesen különbözik a világtól.
Zsoltárok 50:21 ezt mondja: Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
Az első dolog, amivel elismerjük Isten szentségét, az a viselkedésünk. Isten Házába nem csak azért megyünk, hogy tényekkel töltsük meg a szívünket. Azért megyünk, hogy közelebb kerüljünk Hozzá; azért megyünk, hogy változzunk, és váljunk szentté, Hozzá hasonlóan. Várjuk örömmel azt az időt, amit a lelki forrásnál tölthetünk, ahol félretehetjük a világ istentelenségét és olyan hívő testvérek közé mehetünk, akik szintén még szentebbé akarnak válni—nem pedig csak jól érezni magukat. Hogyan érzed magad egy élvezeteket hajszoló világban? Hogyan viseled azt, amikor körülötted az emberek csak magukkal törődnek? Jeremiás rettegett még a gondolattól is, hogy emberek semmibe veszik és tiszteletlenek Isten szentségével szemben: megkeseredett az én szívem én bennem, minden csontom reszket; … az Úrért és az ő szent igéjéért (Jeremiás 23:9).
Amikor Isten házába jövünk és megnyitjuk az Ő Szavát, amint megemlékezünk a ránk tartozó tanításról és látjuk az elvárásait velünk szemben, vajon valóban megmozdul a szívünk, vajon valóban közelebb akarunk kerülni Jézus Krisztushoz? Isten szentségének elismerése nem csupán a viselkedésünkben kell megmutatkozzon, hanem a tetteinkben is. Semmi jóra nem vezet, ha csak járunk Istentiszteletre, énekelünk, megadjuk a tizedet, és hallunk Igehirdetést Isten Szavából, miközben a szívünkben tudjuk, hogy folytatni fogjuk azt a bizonyos bűnt. Nem az számít, hogy más emberek külsőleg mit látnak rólunk, hanem az, hogy Isten belsőleg mit lát bennünk.
A Biblia azt írja 1 Péter 1:15-16-nál, hogy nekünk, hívő embereknek is törekedni kell arra, hogy szentek legyünk az életünkben, úgy, mint Isten. A szent szó a Bibliában azt jelenti, hogy valamitől való teljes elkülönülés egy Isteni célra. Ez egy keresztyén ember életében az, amikor magát elkülöníti a világtól Isten céljaira. Ha Isten előtt kedvesek akarunk lenni, akkor úgy is kell élnünk, mint ahogyan azt az Ő Szava tanítja.
Zsoltárok 51:19 emlékeztet minket: Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!
Amikor összejövünk a hívőkkel a gyülekezetben, akkor kényelmetlenül kellene éreznünk magunkat, ha van egy ismert bűn az életünkben. Olyan nagymértékben kellene bánnunk a bűnünket, hogy elhatározzunk, hogy tudatosan helyrehozzuk a kapcsolatunkat Istennel. Amint közelebb kerülünk Hozzá, és elismerjük az Ő szentségét, akkor ráébredünk arra, hogy nélküle mi valójában mik vagyunk—önző és gőgös emberek. Sok gyülekezet manapság alábecsüli Isten lényét; megpróbálja Őt hozzánk hasonlóvá tenni. Sokan úgy hivatkoznak Rá, hogy “a személy az emeleten” vagy “a jóisten.”
De várjunk egy percet: Isten mindenható! Ő a valódi igazság. A Biblia azt mondja, hogy minden mi igazságunk olyan, mint a “koszos rongy” összehasonlítva az Ő igazságával. Nem, Isten nem olyan mint mi. Isten jóval fölöttünk áll. Isten, az univerzum teremtője, egyetlen gondolattal megtehetné, hogy a létezésünk megszűnjön. Dicsőség Neki, hogy hosszútűrő, kegyelmes és türelmes és megadja a lehetőséget, hogy megigazuljunk. Vajon foglalkoztat minket Isten igazsága? Vajon foglalkoztat minket az, hogy megfelelő Bibliai értékeket gyakoroljunk az életben? Vajon akarunk Istennek engedelmeskedni? Ha megértjük és elismerjük Isten szentségét, akkor meg fogjuk mutatni azzal, hogy a szívünk bűnbánó, lelkünk töredelmes és az életünkben megjelenik az engedelmesség Isten felé. Ekkor válunk valódi, Istennek tetsző Istentisztelővé.
Írta: Troy Calvert, a Fairfax Baptist Temple lelkipásztora,
6401 Missionary Ln., Fairfax Station, VA 22039, USA.,
A magyar fordítást a Debreceni Biblia Baptista Gyülekezet,
4029 Debrecen, Faraktár u. 42. gondozta.
A cikk eredeti nyelven itt elérhető.
6401 Missionary Ln., Fairfax Station, VA 22039, USA.,
A magyar fordítást a Debreceni Biblia Baptista Gyülekezet,
4029 Debrecen, Faraktár u. 42. gondozta.
A cikk eredeti nyelven itt elérhető.
